Csecsenföld (csecsenül Icskéria) a Kaukázus északi részén fekszik. Területe körülbelül hatoda Magyarországnak. Oroszország része. Nagyjából 1 000 000 csecsen él itt. Az első szabad választásokat 1991-ben tartották, ekkor választották elnökké Dzsohar Dudajevet(a szovjet légierő nyugalmazott tisztje), aki azonnal kikiáltotta a függetlenséget (kampányában is ezt ígérte). 1992-ben bevezették az új csecsen alkotmányt, s ezzel formálisan is elszakadtak Oroszországtól. 1992-ben az orosz hadsereg kivonult az országból. Az 1993-as orosz választásokat nem tartották meg. Ezek után Borisz Jelcin gazdasági blokád alá vonta az országot. Virágzásnak indult a fekete kereskedelem és a bűnözés. Az ország működéséhez szükséges pénzt az orosz olajvezetékek megcsapolasából nyerték.

1994-ben Jelcin utasítására puccsot kíséreltek meg Dudajev ellen, de nem sikerült. Kitört az első csecsen háború. Az orosz hadsereg katonái nem voltak felkészítve a gerilla harcmodorra. Nem tudták legyőzni a csecsen csapatokat. Groznijt, a fővárost földig rombolták. Az orosz csapatok a civil lakosságon álltak bosszút. A falvakat felgyújtották, a lakosságot pedig lemészárolták. Az első háborúban mintegy 200 000 csecsen menekült el az országból és 120 000 civil halt meg(oroszok is). Az orosz hadseregnek is hatalmas veszteségei voltak. Csecsen szeparatista csoportok 1990-től kezdve hajtottak végre terrortámadásokat orosz katonák és civilek ellen, legkevesebb 300-an vesztették életüket. A robbantások egy részét máig nem tudni kik követték el, a csecsenek bűnössége nem bizonyított. A leghirhedtebb szeparatista vezető Samil Baszajev táborparancsnok és Hattab, szaúdi származású, iszlám terrorista.

1996-ban a két ország tűzszünetet kötött. Aszlan Maszhadovot választották elnöknek Csecsenföldön. Baszajev lett a miniszterelnök. Noha a csecsenek többsége és Maszhadov sem értett egyet a terrorista módszerekkel.

1999-ben csecsen terrortámadások miatt kitört a második háború. Maszhadov nem tudott úrrá lenni sem a bűnözésen, sem pedig a szeparatista, iszlamista csapatokon.

Vlagyimir Putyin parancsára 100 000 katonát mozgósítottak. Groznijt ismét elpusztították. Rövid időn bellül elfoglalták az ország síksági területeit. Maszhadov illegalitásba vonult. Felélénkült a csecsen terrorizmus. A leghirhedtebb táborparancsnokok: Samil Baszajev, Hattab, Movladi Udugov. 1999-óta több ezer ember halt meg terrortámadás során. Beszlánban 300 oszét és orosz gyerek halt meg. Bár szemtanúk szerint az elkövetők ingusok és egyéb országokból érkezett iszlamista harcosok voltak, nem pedig csecsenek.

Az orosz katonák terroristának bélyegezve civilek ezreit hurcolták el. Megkínozták, megerőszakolták (a férfiakat is) és meggyilkolták őket. Földbe vájt vermekben tartották fogva az embereket, télen is. Virágzott az emberkereskedelem, a rokonok kiválthatták elrabolt szeretteiket. Az oroszok rendszeresen hajtottak végre tisztogatásokat az otthonokban. Ilyenkor mindent elvittek amit tudtak, amit pedig ott hagytak azt tönkretették, felgyújtották. A 15 évesnél idősebb fiúkat, férfiakat koncentrációs táborokba vitték, mint terrorista gyanús személyeket. Itt kínzás és halál várt rájuk.

A tisztogatásokban csecsen bűnözők is részt vettek.

A leghirhedtebb koncentrációs tábor: Mahketyinszkij

A katonai hadműveletek 2002-ben fejeződtek be, de még 2004-ben is az orosz katonák uralkodtak az országban.

Az erőszak és a terror Moszkva, ill. Vlagyimir Putyin tudtával és támogatásával történt!

A második háború áldozatainak száma ismeretlen.(feltehetőleg meghaladja az első háborúét)

Forrás: Anna Politkovszkaja - A második csecsen háború, origo.hu