1950-ben a dél-koreai és amerikai csapatok visszaszorították az északiakat. A visszafoglalt területeken a dél-koreai hadsereg hadifogjokat, baloldali parasztokat és politikai foglyokat mészárolt le. Becslések 100 000 áldozatot valószínűsítenek. Az embereket - főleg férfiakat - álltalában egy árok szélére fektették sorban, majd fejbelőtték őket. Mindezt azzal magyarázta a szöuli vezetés, hogy meg akarta akadályozni a bal oldaliaknak a kommunistákhoz való csatlakozását.

Kocsang falujában egy dél-koreai zászlóalj 187 embert, férfiakat, nőket és gyerekeket mészárolt le, mert baloldali szimpatizánsoknak tartották őket.

Az amerikai hadsereg a mészárlásokat koreai belügynek tekintette és nem szólt bele.

A mészárlásokat rendőrök és katonák hajtották végre. Sok áldozat holttestét a tengerbe dobták vagy bányákba vitték.

Észak-koreai jelentések szerint 12 dél-koreai városban folytak mészárlások. Ezek közül Szuvonban 1000, Tedzsonban 4000 embert öltek meg.

 A mészárlásra utasító parancsokat a legfelsőbb szinteken adták ki. A legfőbb felelős az 1965-ben elhunyt Ri elnök. A háború után az amerikai hadsereg háborús bűnöket vizsgáló bizottsága minden mészárlást az észak-koreaiak számlájára írt.

 Az első tömegsírt 2002-ben fedezték fel egy tájfun pusztítása után. Azóta már hivatalos vizsgálat indult az 1950 nyarán történt események feltárására. Jelenleg 150 tömegsírról tudnak. Többségük még feltáratlan.

 Donald Nichols 1981-ben publikálta visszaemlékezéseit, melyben leírta, hogy Szuvon mellett szemtanúja volt 1800 ember kivégzésének.

 forrás: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=20818