Al-Anfal. Így nevezik az iraki Baasz-rezsimnek a kurdok ellen indított utolsú, népirtásba torkollt támadását. A kifejezés a Korán nyolcadik szúrájából való és hadizsákmányt jelent.

A hadjárat a kurd falvakat célozta meg. Ugyanis a kurd társadalom a vidéki, önellátó közösségekre épül. A falvak módszeres elpusztításával a kurd nemzet alapjait kívánták aláásni, hogy utána könnyűszerrel eltiporhassák, illetve asszimilálhassák őket. A mészárlásokban 100 000-180 000 kurd vesztette életét. Kurdisztán Törökország, Szíria, Irak és Irán által felszabdalt terület. Az iraki kurdok, Irak északi és északkeleti részén élnek.

A Human Rights Watch emberjogi szervezet 1992-es jelentése szerint: "Az Anfal az iraki kormány, a Baasz Párt és az iraki hadsereg által végrehajtott>végső megoldás< volt."

Az Anfal főbb hadműveletei 1988 februárjában kezdődtek. Az Iraki-Iráni háború végefelé. Iraki Kurdisztánt a kurd gerillák, a pesmergék védték. Közülük sokan szimpatizáltak Iránnal. Február 23-án hagyományos és vegyi fegyverek bevetésével támadás indult a Szuleimáníja városától keletre fekvő területek ellen. Ezt még 7 hasonló támadás követte más-más területek ellen.

Az akciók nagyjából ugyanúgy zajlottak. A települések ellen vegyi fegyvereket vetett be a légierő, majd a gyalogság elfoglalta azokat. Az elfogott pesmergéket azonnal kivégezték, a tizenéves fiúkat és férfiakat, sok esetben a nőket és gyerekeket is, teherautókra rakták és a dél-iraki sivatagba vitték. Ott sorba állították az embereket és agyonlőtték őket, majd buldózerekkel az előre megásott tömegsíroba tolták őket. A falvakat ledózerolták, a túlélő nőket, gyerekeket és öregeket koncentrációs táborokba zsúfolták. A táborok szabadtériek voltak. Nem volt víz, élelem, egészségügyi ellátás és tisztálkodási lehetőség, csak őrtornyok. Több 10 000 embert tartottak fogva ilyen helyeken, Erbíl környékén.

Az iraki hadsereg beton elemekkel fedte be a kutakat, a szántóföldeket megmérgezték.

A legismertebb támadás nem falvak ellen, hanem Halabdzsa városa ellen irányult. A pesmerge harcosok segítették az irániakat bevonulni a városba. Ezért érte őket a szörnyű bosszú. Március 16-án Szaddám Husszein erői napalm és vegyifegyver támadást hajtottak végre több hullámban. 5000 ember azonnal életét vesztette, 7000 ember három napon belül lelte halálát. Sok ezer halabdzsai lakos pedig Iránba menekült.

A tömeggyilkosság értelmi szerzője Husszein unokatestvére, Ali Hasszan al- Madzsid volt. Később Vegyész Aliként vált ismertté.

A 2003-as iraki háború után Vegyész Alit halálra ítélték és kivégezték. Kivégezték a diktátort, Szaddám Husszeint is. A Baasz pártot betiltották.

Forrás: Christiane Bird - Ezer lázadás, ezer sóhaj

         http://www.nol.hu/archivum/archiv-483503